2007. június 23. 21:54:03
A jó kis Múzeumok éjszakáján éppen haza készülök menni. HZ-vel Kispál-on voltunk, ez a csendes-ülős féle volt, sok "meglepivel" (pl. marhára nem adták elő a nagyobb számokat), csak lötyögtek ők is, meg a megszokott hangszerek is, meg hegedültek a háttérben, de azért jó volt. Mint minden Kispál, ha akarod, ha élvezed ahogyan csak tudod.
HZ-nek nem minden percben tetszett, hogy ott ücsörög a Petőfi Irodalmi Múzeum belső udvarán; sört könyörgött és kapott a sörsátorok alatt a pultos csajoktól - potom 800 forintért kettőt. Ahogyan csak azt tudják csinálni... a pénzzel a sörrel.
No, nem éppen berúgtunk vagy valami, csak az érzés közelsége csapott meg engem:)
Ittunk rum ízűre és névre keresztelt whiskeyt (általam - meg mertem volna esküdni az első korty után, hogy ez valójában fehér rum, csak sárgán), sört dobozból és csapoltak is nekünk lét, mint említettem elfogadhatatlanul magas áron, aztán elmaradt, és mert beterveztük csak fortyogok most rendesen miatta, a Terror Házába mért látogatásunk, meg minden... Bánom.
A koncerten elöttem ült egy iszonyatosan szép lány, zöld felsőben. Szép volt az arca, vékony a teste, és a modora... Istennő, nekem mindig ilyen a stílusom, téged nézlek, csak ne haragudj meg rám miatta. Szép és szép és kész. Megtehettem, hogy lefényképezem őt. Most van róla egy, HZ nem könnyen kezelhető Motoroláján, és ott is marad, a helyzet ugyanis az, hogy nem nagyon kommunikál a PC-vel, óhhh! Most bizosan meghalok.
Kérlek, ha valaha véletlenül ide tévednél, és magadra ismersz, ne légy szégyenlős, írj nekem, szeretlek.
Most pedig megyek haza sörözni tovább, meg még valahova. Igen. Oda.
A jó kis Múzeumok éjszakáján éppen haza készülök menni. HZ-vel Kispál-on voltunk, ez a csendes-ülős féle volt, sok "meglepivel" (pl. marhára nem adták elő a nagyobb számokat), csak lötyögtek ők is, meg a megszokott hangszerek is, meg hegedültek a háttérben, de azért jó volt. Mint minden Kispál, ha akarod, ha élvezed ahogyan csak tudod.
HZ-nek nem minden percben tetszett, hogy ott ücsörög a Petőfi Irodalmi Múzeum belső udvarán; sört könyörgött és kapott a sörsátorok alatt a pultos csajoktól - potom 800 forintért kettőt. Ahogyan csak azt tudják csinálni... a pénzzel a sörrel.
No, nem éppen berúgtunk vagy valami, csak az érzés közelsége csapott meg engem:)
Ittunk rum ízűre és névre keresztelt whiskeyt (általam - meg mertem volna esküdni az első korty után, hogy ez valójában fehér rum, csak sárgán), sört dobozból és csapoltak is nekünk lét, mint említettem elfogadhatatlanul magas áron, aztán elmaradt, és mert beterveztük csak fortyogok most rendesen miatta, a Terror Házába mért látogatásunk, meg minden... Bánom.
A koncerten elöttem ült egy iszonyatosan szép lány, zöld felsőben. Szép volt az arca, vékony a teste, és a modora... Istennő, nekem mindig ilyen a stílusom, téged nézlek, csak ne haragudj meg rám miatta. Szép és szép és kész. Megtehettem, hogy lefényképezem őt. Most van róla egy, HZ nem könnyen kezelhető Motoroláján, és ott is marad, a helyzet ugyanis az, hogy nem nagyon kommunikál a PC-vel, óhhh! Most bizosan meghalok.
Kérlek, ha valaha véletlenül ide tévednél, és magadra ismersz, ne légy szégyenlős, írj nekem, szeretlek.
Most pedig megyek haza sörözni tovább, meg még valahova. Igen. Oda.