2008. szeptember 05. 11:39:27
" - Ha már nem lesz szex, legalább hadd nézzelek meg meztelenül - mondta kissé duzzogva az ágy legszélére húzódó Yuzurihának, aki erre egy rövid időre gondolkodóba esett. A szobában egy fuvallat megemelte a lány fenekét a kanapéról. Nem volt véletlen. Most tutira lelép és az egész ördögi tervemnek lőttek - gondolta végig Nataku. De tévedett. Ebben a lány benne volt.
A lány teste szorosan simult a levegőhöz. Ami körülbelül azt jelentette, hogy Yuzurihának, Nataku szerint sokkal vékonyabbnak és törékenyebbnek kellett volna lennie. Így látta álmában néhányszor, aztán gonoszka terve formálása közben; amikor folytogatta a lány gyengécske ujjakkal nyúlt a keze után és nem tudott mit kezdeni vele. Szinte megemelte őt a földről. A fekete háttér előtt, amely teljesen körbefonta őket az erős szorítás végül célt ért.
Zavaró körülményként volt jelen, hogy ez a lány, nem az a lány volt, akit Nataku álmában Yuzurihának teremtett meg, ez a lány itt - lánymércével mérve-, majdnem izmos volt. A bőre olyan feszes volt, hogy majd' szétdurrant. Csupa finom, apró izom mozgatta minden porcikáját lábfejétől a csuklójáig. A tapintó idegvégződései kecses ujjakat értek el; élmény volt nézi ahogy a poharáért nyúl, aztán leteszi. Sem a kezén, sem a lábán nem festette a körmöket.
Mikor Yuzuriha megfogta a polója alját, és elkezdte megemelni, pattanásig feszült teste nem árult el semmilyen izgalmat. Teste mozgatórugói, ez a megannyi nyugodt izomszál olyanná varázsolta alakját, mintha szakavatott mesterek keze nyomán született legtökéletesebb öntőformábó lépett volna elő. És ezekkel a hajlékony izmokkal mozgatott karjával a világ legtermészetesebb módján bújt ki a polójából. Mire a melltartó és a szoknya is lekerült a földre, Natakunak komolyan el kellett gondolkodnia ördögről, Istenről, akárkiről.
Yuzuriha szégyenlős volt, még így majd' húsz éves korára is. Ha nem így lett volna, már rég Nataku-kal hempereg a paplan alatt egymásba csavarodva, és nem az ágy szélén gubbaszt elveszve. Az este alatt többször is visszautasította az ajánlatokat - legyenek azok a fiú részéről bármilyen ártatlanok -, és ez hamarosan rányomta a bélyegét mindkettejük hangulatára. Csönd ugyan nem lett a szobában, de a korábban oly bátor téma határozottan kezdett más, szánalmasabb irányt venni. A nevetések is halkultak. Yuzurihának tetszett a fiú és csak az alkalomra várt, amivel innen, az ágy széléről, megmentheti a helyzetet. Szexelni szégyenlős volt vele, de meztelennek lenni előtte ebben a helyzetben nem lehetett számára akadály. Most, hogy Inuki a testében volt, és minden izmát, meg az erejének egy részét átadta neki, nem csak a melle, tőle függetlenül, az önbizalma is megnőtt.
Csodálatosan feszes hasat kapott az állattól. Apró anyajegyek voltak a köldöke körül. Alig néhány, jellegzetes elrendezésben. Amikor állt, nem tűnt fel senkinek, de amint fekvő helyzetbe került, Nataku látta mint emelkedik-süllyed a lány hasa, lesz nagyon lapos és feszes, majd kicsi, domború, kerek és rajta az anyajegyek mozgása teljesen különállónak tetszett. Nehezen tudta levenni róla a szemét. Van úgy, hogy a női testben egyszerre nem fog meg az egész, hanem annak csak egy részlete ragadja meg a szemet, elkerülendő (és ezt tudni kell), a teljesség fölött való átsiklást. A részletek a fontosak - így okoskodott - , abból lesz egész s fordítva talán nem is működik, olyan, aki meg tudja oldani fordított folyamatban, ember, nincs is. Ekkor Nataku (bátran kijelenthetjük), egy nagyon hosszú pillanatig elveszett ebben az egyik feltárt részletben. Elő sem került többé."
" - Ha már nem lesz szex, legalább hadd nézzelek meg meztelenül - mondta kissé duzzogva az ágy legszélére húzódó Yuzurihának, aki erre egy rövid időre gondolkodóba esett. A szobában egy fuvallat megemelte a lány fenekét a kanapéról. Nem volt véletlen. Most tutira lelép és az egész ördögi tervemnek lőttek - gondolta végig Nataku. De tévedett. Ebben a lány benne volt.
A lány teste szorosan simult a levegőhöz. Ami körülbelül azt jelentette, hogy Yuzurihának, Nataku szerint sokkal vékonyabbnak és törékenyebbnek kellett volna lennie. Így látta álmában néhányszor, aztán gonoszka terve formálása közben; amikor folytogatta a lány gyengécske ujjakkal nyúlt a keze után és nem tudott mit kezdeni vele. Szinte megemelte őt a földről. A fekete háttér előtt, amely teljesen körbefonta őket az erős szorítás végül célt ért.
Zavaró körülményként volt jelen, hogy ez a lány, nem az a lány volt, akit Nataku álmában Yuzurihának teremtett meg, ez a lány itt - lánymércével mérve-, majdnem izmos volt. A bőre olyan feszes volt, hogy majd' szétdurrant. Csupa finom, apró izom mozgatta minden porcikáját lábfejétől a csuklójáig. A tapintó idegvégződései kecses ujjakat értek el; élmény volt nézi ahogy a poharáért nyúl, aztán leteszi. Sem a kezén, sem a lábán nem festette a körmöket.
Mikor Yuzuriha megfogta a polója alját, és elkezdte megemelni, pattanásig feszült teste nem árult el semmilyen izgalmat. Teste mozgatórugói, ez a megannyi nyugodt izomszál olyanná varázsolta alakját, mintha szakavatott mesterek keze nyomán született legtökéletesebb öntőformábó lépett volna elő. És ezekkel a hajlékony izmokkal mozgatott karjával a világ legtermészetesebb módján bújt ki a polójából. Mire a melltartó és a szoknya is lekerült a földre, Natakunak komolyan el kellett gondolkodnia ördögről, Istenről, akárkiről.
Yuzuriha szégyenlős volt, még így majd' húsz éves korára is. Ha nem így lett volna, már rég Nataku-kal hempereg a paplan alatt egymásba csavarodva, és nem az ágy szélén gubbaszt elveszve. Az este alatt többször is visszautasította az ajánlatokat - legyenek azok a fiú részéről bármilyen ártatlanok -, és ez hamarosan rányomta a bélyegét mindkettejük hangulatára. Csönd ugyan nem lett a szobában, de a korábban oly bátor téma határozottan kezdett más, szánalmasabb irányt venni. A nevetések is halkultak. Yuzurihának tetszett a fiú és csak az alkalomra várt, amivel innen, az ágy széléről, megmentheti a helyzetet. Szexelni szégyenlős volt vele, de meztelennek lenni előtte ebben a helyzetben nem lehetett számára akadály. Most, hogy Inuki a testében volt, és minden izmát, meg az erejének egy részét átadta neki, nem csak a melle, tőle függetlenül, az önbizalma is megnőtt.
Csodálatosan feszes hasat kapott az állattól. Apró anyajegyek voltak a köldöke körül. Alig néhány, jellegzetes elrendezésben. Amikor állt, nem tűnt fel senkinek, de amint fekvő helyzetbe került, Nataku látta mint emelkedik-süllyed a lány hasa, lesz nagyon lapos és feszes, majd kicsi, domború, kerek és rajta az anyajegyek mozgása teljesen különállónak tetszett. Nehezen tudta levenni róla a szemét. Van úgy, hogy a női testben egyszerre nem fog meg az egész, hanem annak csak egy részlete ragadja meg a szemet, elkerülendő (és ezt tudni kell), a teljesség fölött való átsiklást. A részletek a fontosak - így okoskodott - , abból lesz egész s fordítva talán nem is működik, olyan, aki meg tudja oldani fordított folyamatban, ember, nincs is. Ekkor Nataku (bátran kijelenthetjük), egy nagyon hosszú pillanatig elveszett ebben az egyik feltárt részletben. Elő sem került többé."