2008. október 11. 21:35:17
Egy hangos tüsszentéssel kezdődött. Ketten azt mondták, egészségedre, a többiek messzebb voltak, nem hallották. Nem is mondtak semmit.
A szél messzire vitte a hangot, de közben úgy szétszórta. Mindegyik kiszabadult bacilus vitt magával egy hangfoszlányt, némelyikük talán bele is akart harapni a maga darabjába, hátha ehető, aztán rájött, a levegőbe jutva el kellet volna pusztulnia, és úgy is tett, vagy csak én képzelem. Olyat úgyis lehet.
Ócska munkám végzése közben (Amely hétfő-csütörtök időtartamú és idegtépően értelmetlennek érzem az egészet.), koszos és egyre csemperagasztósabb kézzel lógtam az álláson (fizikai értelemben álltam, mentálisan ott se' voltam), és szerintem semmi más nem jutott az eszembe közben, csak annyi, hogy "nem minden vizor, revizor", aminek nem sok értelme van, viszont remekül illett a hangulatomhoz.
Csütörtökön pedig ugye eltüsszentettem magam...
Pénteken délután elcsíptem Ricket a neten. Később telefonált, kérdezte, mit csinálok épp. Általában semmit - válaszoltam, vagyis azt mondtam, netezek, csak kedvem nem sok van hozzá, 'szal mehetünk valamerre.
Nosztalgiakörutat tettünk -ahogy régen Tomó kocsijával is erre kavarogtunk céltalanul-, egészen a budaörsi Teszkóig, bementünk, sört vettünk (én spec később túró rudival kevertem, nagyon ütős anyag:), Rick meg lekapott valami teát a polcról.
Emberek! Elkérték a személyim amikor fizetni akartam!!! A pénztáros néninek -jól megtermett guardian angel-, nem lehetett megmagyarázni, hogy 32 vagyok, nem 12, ő csak látni akart kettőnktől legalább egy személyit. Hát én nem járok személyivel, szóval Rick mutatta (mellesleg neki elhitte, hogy nagykorú), a sör meg az enyém lett.
Volt még Kiscsillag letöltés torrentről, Rick odaengedte Mac-et a gép elé, és ő nem durván, csak 1,5 megával húzta le a nagy semmiből. Munkahelyi szerver, kérem, na úgy könnyű, ha ért hozzá az ember:)
Szombat reggel két tésztaszűrő csapódott a fejemhez ismétlődő egymásutánban. A szemem szikrázott, a fülem sípolt. Egy egész napos piszok szar fejfájással ért véget.
Egy hangos tüsszentéssel kezdődött. Ketten azt mondták, egészségedre, a többiek messzebb voltak, nem hallották. Nem is mondtak semmit.
A szél messzire vitte a hangot, de közben úgy szétszórta. Mindegyik kiszabadult bacilus vitt magával egy hangfoszlányt, némelyikük talán bele is akart harapni a maga darabjába, hátha ehető, aztán rájött, a levegőbe jutva el kellet volna pusztulnia, és úgy is tett, vagy csak én képzelem. Olyat úgyis lehet.
Ócska munkám végzése közben (Amely hétfő-csütörtök időtartamú és idegtépően értelmetlennek érzem az egészet.), koszos és egyre csemperagasztósabb kézzel lógtam az álláson (fizikai értelemben álltam, mentálisan ott se' voltam), és szerintem semmi más nem jutott az eszembe közben, csak annyi, hogy "nem minden vizor, revizor", aminek nem sok értelme van, viszont remekül illett a hangulatomhoz.
Csütörtökön pedig ugye eltüsszentettem magam...
Pénteken délután elcsíptem Ricket a neten. Később telefonált, kérdezte, mit csinálok épp. Általában semmit - válaszoltam, vagyis azt mondtam, netezek, csak kedvem nem sok van hozzá, 'szal mehetünk valamerre.
Nosztalgiakörutat tettünk -ahogy régen Tomó kocsijával is erre kavarogtunk céltalanul-, egészen a budaörsi Teszkóig, bementünk, sört vettünk (én spec később túró rudival kevertem, nagyon ütős anyag:), Rick meg lekapott valami teát a polcról.
Emberek! Elkérték a személyim amikor fizetni akartam!!! A pénztáros néninek -jól megtermett guardian angel-, nem lehetett megmagyarázni, hogy 32 vagyok, nem 12, ő csak látni akart kettőnktől legalább egy személyit. Hát én nem járok személyivel, szóval Rick mutatta (mellesleg neki elhitte, hogy nagykorú), a sör meg az enyém lett.
Volt még Kiscsillag letöltés torrentről, Rick odaengedte Mac-et a gép elé, és ő nem durván, csak 1,5 megával húzta le a nagy semmiből. Munkahelyi szerver, kérem, na úgy könnyű, ha ért hozzá az ember:)
Szombat reggel két tésztaszűrő csapódott a fejemhez ismétlődő egymásutánban. A szemem szikrázott, a fülem sípolt. Egy egész napos piszok szar fejfájással ért véget.