木の生命、木の心天

2008. október 22. 17:54:02
Először volt a kép. Már nem is emlékszem, hogy akartam e egyáltalán írni hozzá valamit. Szerintem nem is. Ez a bejegyzés nem rólam szól, a fáról.
Reggel fényképeztem. 7 óra egypár perckor nagyon hideg volt, több pulcsiban magamon próbáltam átvészelni a mínuszközeliséget, több-kevesebb sikerrel. Aztán megláttam a fát. Ekkor felejtettem el először mennyire unom, utálom ezt a szart. Az 5-ös keléseket, a hajnali sziri-szari 21-est, a béna fejeket az utcán, de leginkább a piszok ígéretét, ahogy belépek az építkezésre. Akármelyikre. Mindegyikre. Bármerre voltunk, sosem volt jó. Általánosságban.
Bár egy kicsit le van törve a bal legalsó ága, és annyira kiszolgáltatott látványt nyújt, ez a fa túlél majd engem. Ott voltam az ültetésénél.